A Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI), az EuCham - European Chamber és a Közép-európai Egyetem (CEU) Európai Szomszédsági Tanulmányok Központja (CENS) közösen rendezett nemzetközi konferenciát az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között kötendő Transzatlanti Kereskedelmi és Partnerségi Megállapodás (TTIP) közép-európai kis- és középvállalkozásokat érintő lehetséges hatásairól.

A teltházas esemény kiváló lehetőséget teremtett az érdeklődők számára, hogy bekapcsolódhassanak a diplomáciai, az üzleti és az akadémiai szféra neves képviselői között zajló kiegyensúlyozott szakmai eszmecserébe. A konferenciát a Külgazdasági és Külügyminisztérium Kereskedelempolitikai Főosztályának vezetője nyitotta meg, míg a zárógondolatokat a Miniszterelnökség Európai Uniós Ügyekért felelős helyettes államtitkára osztotta meg a közönséggel.

Az első panel, melyet a CEU Európai Szomszédsági Tanulmányok Központjának igazgatója moderált, főként a TTIP tartalmára illetve a tárgyalásokra koncentrált. Az Európai Bizottság és az Egyesült Államok képviselője is hangsúlyozta, hogy a TTIP több mint szabadkereskedelmi megállapodás (FTA), hiszen nemcsak a piacra jutás bürokratikus korlátainak leépítését, hanem új közös nemzetközi standardok kidolgozását, illetve az amerikai és európai szabványok kölcsönös elismerését, megfeleltetését is magában foglalja. A TTIP megkötése globális jelentőségű lesz, hiszen két olyan fejlett gazdasági nagyhatalom partnerségét mélyíti el, melyek most is a legszorosabb befektetői kapcsolatban állnak egymással. Ráadásul az EU és az USA között éves kereskedelmi forgalom jelenleg is óriási volumenű; több mint 1000 milliárd dollárt tesz ki.

A panelbeszélgetés résztvevői elismerték, hogy a tárgyalások nehéz politikai környezetben folynak. A mintegy három éve kezdődött folyamat gyors lezárása nem várható, hiszen a kevésbé átfogó jellegű FTA-k megkötése is általában legalább öt évet szokott igénybe venni. Az utóbbi években a társadalmi érdeklődés szintén megnőtt a FTA-k iránt. A TTIP minden idők legtranszparensebb szabadkereskedelmi tárgyalása, hiszen az Európai Bizottság külön honlapon teszi közzé a kapcsolódó dokumentumokat és tájékoztató anyagokat. A következő hónapok egyik legnagyobb kihívása az lesz, hogy a Bizottság és a nemzeti kormányok mennyire képesek bemutatni az érintettek számára a TTIP előnyeit és jelentőségét.

Az AmCham Hungary szakértője rámutatott arra, hogy a kkv-k számára az eltérő szabályozás, a transzparencia hiánya és a piaci korlátok komoly akadályokat jelentenek. A túlzott bürokrácia és adminisztráció jóval nagyobb költséget és terhet rónak a kkv-kra, mint a nagyvállalatokra. A TTIP lesz az első olyan FTA, amelyben külön fejezetet szentelnek a kkv-knak és a megállapodásra való felkészülés érdekében fontos a célzott és gyakorlatias tájékoztatás. A kkv szektor Közép-Európában elsősorban helyi szinten aktív és jelentős szerepet tölt be a foglalkoztatásban. A kkv-k külföldi piacra lépését az egyénre szabott szolgáltatások elterjedése és a digitális gazdaság egyaránt elősegítheti, ugyanakkor a külpiacokon jellemzően a versenyképes, innovatív és rugalmas kkv-k tudnak sikerrel érvényesülni.

A konferencia második paneljében neves közgazdászok rámutattak arra, hogy a TTIP potenciális hatásai és azok időtávjai nagyon nehezen becsülhetőek, hiszen a tárgyalások még javában zajlanak és a megállapodás szövege még nem áll rendelkezésre. Ugyanakkor a tárgyalófelek láthatóan törekednek a megállapodásra, ami tovább mélyítheti és stabilizálhatja az EU és az USA gazdasági kapcsolatait a gyorsan változó, globalizált világban.

A TTIP egy hosszú távú projekt, amely új lehetőségeket nyit meg a piaci szereplők számára. Ennek előnyeit várhatóan azok a kkv-k tudják majd kihasználni, amelyek rugalmasak, innovatív és specializált szolgáltatásokat nyújtanak, nyelveket beszélnek, nemzetközileg is versenyképesek (pl. multinacionális cégek beszállítói, alvállalkozói). Ugyanakkor közvetetten a belföldi piacon tevékenykedő cégekre is hatással lehet a TTIP (pl. importverseny), így a hazai versenyképesség fokozására és az alulinformáltság leküzdésére kell koncentrálni. Az érzékeny szektorokban (pl. mezőgazdaság, élelmiszeripar, vegyipar) időben meg kell kezdeni a felkészülést.

A TTIP tárgyalások jelenlegi fázisában a legnagyobb kockázatot ugyanakkor a megállapodás elmaradása, a félretájékoztatás és a tartalommal szemben a tárgyalások mielőbbi lezárására való törekvés jelentheti.