2016. november 21-én 10 órakor került sor a Külügyi és Külgazdasági Intézetben a Moldova az elnökválasztás után című külpolitikai kerekasztal-beszélgetésre. A beszélgetésen részt vett Dr. Varga György nagykövet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium tanácsadója és moldovai referens, illetve Pataky István, a Magyar Nemzet külpolitikai rovatvezető-helyettese, a beszélgetés moderátora pedig Barabás T. János, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója volt.

A beszélgetés apropóját a közelmúltban lezajlott moldovai elnökválasztás adta, amelynek november 13-i második fordulójában az Oroszországgal szorosabb kapcsolatokat óhajtó Igor Dodon szocialista pártelnök aratott győzelmet a nyugati integrációt előtérbe helyező Maia Sandu előtt.

 

A bevezetőben Varga György ismertette Moldova bel- és külpolitikáját és a magyar-moldáv kétoldalú kapcsolatokat, megemlítette, hogy a két ország kereskedelemi forgalma 80-130 millió euró körül mozog (ennek 90-95%-a magyar aktívum), de az utóbbi időben csökkent sajnos a forgalom. Magyarország több kezdeményezéssel igyekezett segíteni Moldova közeledését az Európai Unióhoz, ilyen volt például a 16 uniós országban működő magyar vezetésű vízumközpont, amely egészen a moldáv uniós vízummentesség bevezetéséig (2014 április) szolgálta ki a moldáv állampolgárságú vízumkérőket, vagy a parlamentek közötti twinning projekt is. Továbbra is segítjük Chisinaut nyugati integrációjában, együttműködve a térség EU tagállamaival. A nálunk dolgozó moldáv vendégmunkások kitűnően beilleszkedtek, nem jelentenek semmilyen problémát.

 

Az elnökválasztással kapcsolatban Pataky István elmondta, hogy bár az oroszbarát elnökjelölt győzelmét sokan jelentős fordulatként értékelték, az ország etnikai-nyelvi megosztottsága miatt a két fő politikai tábor támogatottsága kiegyensúlyozott, így általában kis különbségek döntenek, mint a mostani elnökválasztáson is, amikor kb. 70 ezer szavazat döntötte el az eredményt, ami nem nevezhető jelentős különbségnek, és semmiképp nem értelmezhető jelentős társadalmi hangulatváltozás manifesztációjaként. Megjegyezte, hogy az EU-barát politikai erők a közelmúltban korrupciós ügyek miatt hiteltelenedtek el, ami közrejátszhatott az eredményben. Szintén a korrupciós botrányokra vezethető vissza valószínűleg az Európai Unió iránti szimpátia csökkenése is az utóbbi években.  Pataky István meglátása szerint, bár az elnöki pozíció nem erős Moldovában, várható, hogy Dodon megpróbálja befolyásolni a parlamentet. Dodon több referendumot is kilátásba helyezett, melyek többek között az európai uniós társulási megállapodás felmondásával foglalkoznának. Dodon első külföldi útja minden bizonnyal Moszkvába vezet majd, és várható, hogy minden lépését egyeztetni fogja az orosz vezetéssel.  Várható tehát elmozdulás Oroszország felé, de valószínűleg megmarad az EU felé eddig folytatott politika is, az EU társulási megállapodás komoly előnyökkel jár exportban, utazásban, befektetők fogadásában. Jelentősebb változást azonban a 2018-as parlamenti választások hozhatnak, ahol jó eséllyel indulnak az ellenzéki szocialisták, a kommunista pártból kivált Demokrata Pártot vezető Vlad Plahotniuc üzletember köre, valamint Maia Sandu nyugatbarát csoportja. Az EU-barát pártok táborában Sanduék pártja erősödni, míg a korrupciógyanúba keveredett pártok gyengülni fognak, a fő győztes viszont a Demokrata Párt lehet, ha mindkét táborból képes maga mellé állítani szavazókat.

 

Barabás T. János elmondta, hogy Moldova külkereskedelmi forgalmának 70%-át az EU-val bonyolítja le, míg Oroszország sokkal kisebb súllyal van jelen a moldáv gazdaságban, azonban idetartozik a gázszállítás, emiatt nem elhanyagolható az orosz befolyás. Azt is hozzátette, hogy Moldovának jelenleg az egyetlen lehetősége a modernizációra az uniós fejlesztési támogatások, emiatt nem valószínű az EU-tól való teljes eltávolodás. Magyarország feladata ebben a helyzetben, hogy középtávon segítse Moldova gazdasági konszolidálódását és erősítse nyugati kötődését. Ezt szolgálja többek között az Európai Unióban közép-európai országok részvételével létrehozott Moldova Barátai csoport.

 

Barabás T. János arra is felhívta a figyelmet, hogy az elnökválasztási kampány során félreérthetetlenül megjelentek az információs hadviselés jelei, nemcsak az internetes portálokon a politikai párbeszédet ellehetetlenítő durva kommentek, hanem irányított nyilatkozatok formájában is (az ortodox egyház képviselőinek részéről), a közzétett dezinformációk célja pedig a félelemkeltés és a destabilizáció. Megemlítette azt is, hogy Moldova és Románia egyesülése csak Moldova EU-hoz történő csatlakozása után kerülhet terítékre, illetve hogy a gagauz autonómia példaértékű és üdvözlendő dolog.

 

A transznisztriai helyzet rendezésével kapcsolatban elhangzott, hogy a decemberi tiraszpoli elnökválasztás eredménye is befolyásolni fogja, hogy történhet-e előrelépés, azonban jelenleg minden fél érdeke a status quo fenntartása, csakúgy, mint Gagauzia esetében.