Magyar részről a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutató közgazdásza, Braun Gábor vett részt a Kínai Külügyi Egyetem (China Foreign Affairs University) európai országok kutatóinak szervezett októberi workshopján.

Az 1955-ben Pekingben megalapított Kínai Külügyi Egyetem magas színvonalú nemzetközi jogi, gazdasági és nyelvi képzések nyújt, így az egyetemen végzettek a külszolgálatban és a nemzetközi üzleti életben egyaránt képesek megállni a helyüket. A Külügyminisztérium támogatásával a Kínai Külügyi Egyetem számos rövid és középtávú képzési programot is szervez külföldi szakértők számára annak érdekében, hogy megismerhessék a modern Kína politikai, gazdasági, társadalmi fejlődésének legfontosabb eredményeit.

Az október 17. és 23. között tartott workshop-ra Norvégiától Albániáig több mint 30 európai ország Kínával foglalkozó szakértőjét hívták meg. A program célja, hogy erősítse Kína és az európai országok közötti személyes szakmai együttműködést és javítsa a kölcsönös megértést.

A workshop résztvevői előadásokat és konkrét esettanulmányokat hallgattak meg Kína történelméről, kül- és gazdaságpolitikájáról, továbbá az intenzíven fejlődő amerikai-kínai és európai-kínai kapcsolatokról. Kína Európa politikájában kiemelt szerepet játszik az „Egy övezet, Egy Út” kezdeményezés, valamint a Kína és a közép-kelet európai országok közötti együttműködés (16+1 formáció). Az előadásokon kívül a workshop résztvevői látogatást tehettek többek között a kínai Külügyminisztériumban, a pekingi várostervezési kiállításon, valamint a tiencsini high-tech ipari parkban is.

Kína tudatosan törekszik arra, hogy a világ második legnagyobb gazdaságaként részt vegyen a nemzetközi gazdasági kormányzás és a globalizáció alakításában. Ennek érdekében folyamatosan erősíti jelenlétét a nemzetközi pénzügyi szervezetekben, törekszik a piacgazdasági státusz elnyerésére és a külkereskedelmi, beruházási kapcsolatainak erősítésére. Ugyanakkor a pekingi kormány jelentős belső gazdasági szerkezetátalakítással a magas hozzáadott értékű termelés és a lakossági fogyasztás ösztönzésével kívánja biztosítani az ország fenntartható, dinamikus gazdasági növekedését. A következő öt év gazdaságfejlesztési célkitűzései között ennek megfelelően szerepel az innovatív, high-tech iparágak és a szolgáltatási szektorok támogatása, az infrastruktúra fejlesztés és a termelési kapacitások bővítése. Mindazonáltal Kínának olyan komoly kihívásokkal is szembe kell néznie, mint a társadalmi felzárkóztatás, a gazdasági stabilitás megőrzése, a klímaváltozás, az urbanizáció és a kedvezőtlen demográfiai folyamatok.