2017. február 6-án dr. Joseph Licari, Málta nyugalmazott brüsszeli, párizsi, strasbourgi nagykövete tartott bevezető előadást „Bevándorlás, biztonság, déli szomszédság és Brexit: az Európai Unió Tanácsának máltai elnöksége” címmel a Külügyi és Külgazdasági Intézet kerekasztal-konferenciájához. Az eseményen szakértőként vett részt dr. Grúber Károly nagykövet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főosztályának főosztályvezetője, dr. Balogh István, a KKM Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Főosztálya főosztályvezetője, valamint Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) kutatója. A kerekasztal-beszélgetést Fülöp Anna, a KKI kutatója moderálta.

Dr. Licari a bevezetőjében arra mutatott rá, hogy az Európai Unió Tanácsa soros elnöki pozícióját betöltő Málta által szervezett, 2017. február 3-án Vallettában tartott informális EU-csúcstalálkozó sikeresen zárult, mivel azon a Földközi-tenger középső térségébe érkező bevándorlók áradatának szabályozására vonatkozóan fontos döntések születtek. A máltai elnökség rátermettsége mutatkozott meg abban is, hogy az Európai Unió elhatározta, felveszi a küzdelmet a líbiai embercsempészekkel szemben, és hatékonyabban segíti a líbiai partok védelmének, az ország szaharai határainak a megerősítését.

 

Az előadó a máltai elnökség hat prioritása közül hármat emelt ki: az Európán kívülről érkező menekültek és bevándorlók ügyét, az Európai Unió déli szomszédságát, valamint a biztonsági intézkedések kérdését. Dr. Licari az 1951-es genfi menekültügyi egyezmény tiszteletben tartásával kapcsolatban megemlítette, hogy számtalan gazdasági bevándorló is menekültnek igyekszik feltüntetni magát, ezért véleménye szerint szigorítani kellene a menedékjog kérvényezésével kapcsolatos szabályozást, illetve szükség van a gazdasági bevándorló és a valódi menekült fogalmának mielőbbi különválasztására is. Egyúttal azt is kifejtette, hogy a nem várt migrációs hullámok a nemzetvédelem és az Unió külső határainak biztonsága szempontjából aggodalmat keltenek néhány tagállamban. Mindazonáltal a menekülthullám kapcsán hazája szempontjából fontosnak ítélte az Európai Unió tagállamai közötti szolidaritást és tehermegosztást.

 

Dr. Licari kiemelte, hogy mielőbb stabilizálni kell a helyzetet az Unió déli szomszédságában, illetve Észak-Afrika területén, amit a jó kormányzás alapelveinek terjesztésével, az Európai Unió fejlesztési programjainak koordinálásával lehet elérni. Úgy vélte, a nem kormányzati szervezetek gyengítik a tagállamok külső határvédelmi képességeit. Példaként említette az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elnökének a l’Avvenire című lapban 2016. november 23-án megjelent nyilatkozatát, aki arra biztatta a bevándorlókat, hogy az EJEB előtt támadják meg az államoknak a határvédelem bevezetésére, fal és kerítés építésére való jogát. A Hirshi Jamaa-ügyben az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, az Amnesty International és a Human Rights Watch fellépése következtében 2012. február 23-án bírósági ítélet tiltotta meg Olaszországnak, hogy a partvédelmi jogait érvényesítse a tengeren keresztül érkező bevándorlókkal és menekültekkel szemben.

 

Dr. Grúber Károly is sikeresnek találta a vallettai informális csúcstalálkozót. Mint mondta, a magyar kormány az elsők között ismerte fel az Európai Unió schengeni, külső határai védelmének, az illegális bevándorlás megakadályozásának a fontosságát, és tett ellene a szigorított határellenőrzés bevezetésével. A líbiai menekültek fogadására alkalmas kapacitások és a kérvények megfelelő elbírálásához szükséges feltételrendszer kiépítésével az Európai Unió abba az irányba tesz lépést, amelyet hazánk már 2015 óta szorgalmaz. A magyar kormány támogatja a máltai elnökség prioritásait, és az Észak-Afrikába irányuló segélyprogramjai összegét a kétszeresére növelte.

 

Dr. Balogh István a máltai elnökség biztonságpolitikai prioritásairól szólva megállapította, hogy Magyarország és Málta egyaránt igyekszik az Európai Bizottság napirendjén tartani a migráció kérdését. Hazánk az Európai Unió globális stratégiájának, a közös védelempolitika tervezetének gyakorlati előmozdítását várja a soros elnökségtől. A magyar kormány teljes mértékben támogatja a katonai és védelmi együttműködést. Az előadó kiemelte a magyar katonai egységeknek a nyugat-balkáni államok területén betöltött szerepét, illetve az Európai Unió „360 fokos védelem” elvének jegyében folytatott Sophia nevű tengeri műveletnek az európai külső határok védelmében való fontosságát.

 

Szalai Máté szerint a beérkezők 90 százaléka gazdasági bevándorlónak minősül. A külső migráció kontrollja, a határpolitika biztonsági dimenziója, a harmadik országként meghatározott államokra vonatkozó feltételrendszerek, illetve a legális menekültútvonalak hiánya azt mutatják, hogy nincs még közös uniós stratégia a bevándorlási és menekültkérdés megoldására, ezért számos tagállam egyedül marad a problémák megoldásában.