2016. június 21-én Albánia külügyminisztere budapesti látogatása során nyilvános előadást tartott a Külügyi és Külgazdasági Intézetben Albánia európai integrációs folyamatáról és a Nyugat-Balkán régióval való regionális kooperációjáról.

Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója nyitóbeszédében köszöntötte Bushati külügyminiszter urat és örömét fejezte ki, hogy egy ilyen fontos téma az intézet falain belül kerül megvitatásra. A főigazgató úr kiemelte, hogy a Nyugat-Balkán kiemelkedően fontos régió a magyar külpolitika számára, de sajnos Albánia integrációja egyelőre nem képezi a magyar közbeszéd állandó tárgyát. Továbbá, reményét fejezte ki, hogy az esemény megfelelő első lépése lesz a helyzet megváltoztatásának.

Bushati külügyminiszter úr beszéde során kifejezte háláját a Visegrádi Csoport országainak, hogy azok segítséget nyújtanak Albánia integrációs törekvéseinek megvalósításához. Kifejtette továbbá, hogy egy erős Nyugat-Balkán stratégiai tényező az Európai Unió számára a jelenlegi, a migráció és a terrorizmus miatt kialakult biztonsági helyzetben, mivel az egy kölcsönös függőséget eredményezett. Bushati miniszter úr szerint ahhoz, hogy Albánia biztonsági helyzete javuljon, és gazdasági növekedésbe kezdjen, szükség van a demokratikus államépítés mielőbbi befejezésére, amelyet nagy mértékben előmozdít egy kézzel fogható, hiteles és átfogó bővítési politika az Unió részéről. Ez csakis bizalomépítéssel, kölcsönös megértéssel és a Nyugat-Balkán jövőjéről alkotott konszenzus létrehozásával lehetséges. Bushati arra figyelmeztetett, hogy a jelenlegi perspektíva még igen törékeny, és ha a régiónak nincs tiszta jövőképe, akkor az Unió a regionális toleranciát kockáztatja.

Bushati kiemelte, hogy Albánia európaizálódásának és kooperációjának döntő tényezője az Unió, amely jelentős átalakító erővel rendelkezik nemzeti és regionális viszonylatokat tekintve egyaránt, majd hozzátette, hogy a V4-es országok kiemelkedően fontos partnerei Albániának. A 2015. novemberi V4-Nyugat-Balkán találkozón egy lényeges politikai döntés született, a felek megállapodtak a Nyugat-Balkáni Alap létrehozásáról. Bushati megjegyezte, hogy a V4-es regionális kooperációs modell jó példaként szolgál a Nyugat-Balkán számára és reméli, hogy a Nyugat-Balkáni Alap – amelyet a Nemzetközi Visegrádi Alap tanulságai alapján hoznak létre –a jövő évben megkezdheti a működését.

A külügyminiszter úr továbbá említést tett a Berlini Folyamat jótékony hatásairól, amely 2014-ben indult útnak azzal a céllal, hogy elősegítse a Nyugat-Balkán integrációs folyamatát. A Berlini Folyamat egy új ösztönző struktúra, amely központi helyet foglal el a nyugat-balkáni országokkal való kötelékek megerősítésében, a gazdasági, energiaügyi, kereskedelmi, foglalkoztatási és ifjúsági kapcsolatok fejlesztésében. Bushati emellett hozzátette, hogy a nyugat-balkáni béke és biztonság nem érhető el egy fenntartható gazdasági növekedés nélkül.

A miniszter emlékeztette a közönséget, hogy az Unió ma teljesen más képet mutat, mint amikor Magyarország csatlakozott hozzá 2004-ben. A biztonsági környezet megváltozott a két krízis nyomán, melyek az elmúlt években jelentek meg, és megmutatták az együttműködés fontosságát. Az egyik ilyen eseménysorozat a menekültválság, amely először az Unió déli tagállamait érintette, ma már viszont a nyugat-balkáni országok is kapuőröknek számítanak biztonsági szempontból. A krízis másik két fontos eleme, a terrorizmus és az erőszakos extrémizmus, amelyek további fokozott kooperációt igényelnek az Unió és a Nyugat-Balkán között.

Bushati szerint napjaink egyik legégetőbb kérdése, hogy az Unió hogyan tud túllépni a válságkezelési állapotból és állandó megoldásokat találni. Hozzátette, hogy a nyugat-balkáni országokat az Unió arra kérte, hogy maradjanak hűek az európai értékekhez a nehéz időkben is, amelyet véleménye szerint a nyugat-balkáni migrációs útvonal kezelése során sikeresen végrehajtottak az érintett országok.

Bushati továbbá megemlítette az albán állampolgárok eltérő attitűdjeit is az integrációval kapcsolatban, amelyet leginkább az integráció felé támasztott nagy elvárások jellemeznek. Beszédében kitért arra is, hogy a déli bővítést is egy demokratizálódási folyamat indította el, hiszen az Uniós csatlakozás egyfajta ösztönzést jelent az ilyen folyamatoknak és a társadalmi, illetve gazdasági fejlődésnek. Ennek ellenére a politikai vezetőség között uralkodó feszültségek és különbségek nem tűnnek el attól, mert Albánia sikeresen végigjárja a folyamatot és csatlakozik az Unióhoz. Bushati szerint ezen a tendencián szükséges változtatni. A külügyminiszter úr fontosnak tartotta, hogy az Unió stratégiai elköteleződésének a hiánya a Nyugat-Balkán felé negatívan hat a demokratizálódási folyamatokra és az Uniós perspektíva hiánya befagyasztja néhány ország integrációs törekvését.

Bushati szerint Albánia most a csatlakozási tárgyalások elindítására koncentrál, amely Albánia számára a következő lépést jelentené az integrációs folyamatban. Bushati reméli, hogy az Európai Bizottság ebben az évben döntést hoz a tárgyalások megindításáról és Albánia elnyeri az Európai Tanács támogatását is.