Stronger together – Mapping a new path for the European Union. Nyitórendezvény

Publikálva: 2016. november 25.

November 22-én a Külügyi és Külgazdasági Intézet együttműködve a Miniszterelnökség Európai Uniós Ügyekért Felelős Államtitkárságával a „Stronger together? Mapping a new path for the European Union” programsorozat első előadását rendezte meg, amely a Brexit, Unióra gyakorolt jövőbeni hatásait kívánta feltérképezni.

A sorozat első, nyitó panelbeszélgetésén részt vett Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete, Rastislav Káčer, az Unió soros elnökségi tisztségét betöltő Szlovákia nagykövete és Takács Szabolcs, Európai Uniós ügyekért felelős államtitkár. A rendezvény moderátora Schőberl Márton, a Külügyi és Külgazdasági Intézet főigazgatója volt.

Nyitóbeszédében Schőberl Márton felhívta a figyelmet azokra a problémákra és kihívásokra, amelyekkel az Európai Uniónak nap mint nap meg kell küzdenie. Kiemelte, hogy a november 22-én elindított programsorozat fő célja, hogy hatékony, racionális és tényeken alapuló beszélgetéseknek és vitáknak adjon helyet, ugyanis az Unió egyik legerősebb tagállama, az Egyesült Királyság polgárai júniusban amellett szavaztak, hogy országuk hagyja el az Európai Uniót. Schőberl Márton hangsúlyozta azt is, hogy a „Merre tovább?” kérdésre mihamarabb választ kell találnia az EU-s vezetőknek, ugyanis nem más, mint az EU jövője a tét.

A panel-beszélgetés résztvevői egyetértettek a főigazgató úrral abban, hogy a Brexit-ről folyó tárgyalások sikeres lebonyolításának nélkülözhetetlen elemei a hatékony viták, egymás érdekeinek meghallgatása és közelítése, illetve a hatékony döntéshozatal.


Takács Szabolcs optimistán nyilatkozott az Európai Unió jövőjével kapcsolatban, az Egyesült Királyság kilépési szándékának ellenére is. Hangsúlyozta az erős európai vezetés, a közös védelem- és biztonságpolitika, a munkahelyteremtés és az EU egyik legjelentősebb elvének, a vitára való lehetőség fontosságát is. Konstruktív fejlődést ugyanis csak akkor lehet elérni, ha minden érintettnek helyet adunk a tárgyalóasztalnál, így minél több ötlet és javaslat találkozhat, hogy végül megszülethessen a végső megoldás. Így válhat az EU is ismét erős, globális szereplővé.

Takács Szabolcs államtitkár kiemelte, hogy a Visegrádi országok, így köztük Magyarország is hosszú távon az EU keretein belül képzeli el jövőjét. Magyarország álláspontja szerint az EU-nak erős vezetésre van szüksége, valamint arra, hogy bár egyik tagállamát hamarosan elveszíti, ebből a veszteségből győztesként kerülhessen ki és stabil kapcsolatot alakíthasson ki az Egyesült Királysággal a jövőben. Nagy-Britannia nagyon népszerű ország a magyar fiatalok és munkavállalók körében is. Ennek érdekében Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy már meglévő kapcsolatait megerősítse, illetve újabb együttműködési lehetőségeket keressen az Egyesült Királysággal.

Rastislav Káčer a szlovák elnökség Brexit-tel kapcsolatos álláspontját közvetítette a rendezvényen. Szlovákia sajnálja, ugyanakkor tiszteletben is tartja a brit állampolgárok döntését. Úgy fogalmazott, ez az Európai Unió történetének első válása, amelyre korábban még nem volt példa, de mindezek ellenére hangsúlyozta, az EU és az Egyesült Királyság kapcsolata mindig is különleges marad. Egyetértett abban, hogy erős együttműködésre lesz szükség a jövőben az integráció és Nagy-Britannia között, azonban megfogalmazta, a szlovák elnökség hogyan látja ezt a kérdéskört. A nagykövet szerint nincs helye a kompromisszumoknak, és bár Szlovákia is azt szeretné, ha az Egyesül Királyság nem távolodna el az Uniótól, mégis meg kell majd húzni egy határvonalat az ország és az EU között, amely tisztán és egyértelműen elválasztja a két entitást egymástól. Rastislav Káčer úgy véli, a kilépésről szóló 50. cikkelyt Nagy-Britanniának legkésőbb 2017. márciusáig be kell nyújtania, ugyanis 2019-ben az Európai Parlament új elnököt választ és addigra tisztázódnia kell, hogy az Egyesült Királyság akkor még tagja lesz az Uniónak vagy sem. A szlovák nagykövet továbbá kiemelte annak a fontosságát, hogy a Brexit-ről folyatott tárgyalások végkimenetelének mind a két fél számára előnyösnek és tisztességesnek kell lennie, e nélkül ugyanis a jövőbeni együttműködések minősége sérülhet. Hozzátette, az egyik legfontosabb terület, amit a Brexit-tel kapcsolatban a két félnek meg kell tárgyalnia az az, hogy Nagy-Britannia milyen mértékben és milyen feltételek megléte mellett maradhat az egységes belső piac része.


Iain Lindsay első gondolatai között hangsúlyozta, hogy a nép akaratát követni kell. Jelen esetben ez kijelölte az Egyesült Királyság útját –  mely az Európai Unióból kifelé vezet. A Brexit-tel kapcsolatban Lindsay úgy fogalmazott, hogy országa legfőbb célja, hogy a tárgyalás során igazságos megoldásra jussanak. Az EU-val való kapcsolat fontos marad az ország számára, és be fogják tartani az EU felé való kötelezettségeiket. Egyetértett Ratislav Káčer-rel az 50. cikkely érvénybe léptetésének dátumát illetően, és kiemelte, hogy Theresa May is hasonlóan elkötelezett a 2017. márciusi cikkely-aktiválásban.


Ezután a brit nagykövet az Egyesült Királyság, mint szuverén ország globális szerepét hangsúlyozta. Nagy-Britannia tagja marad az ENSZ Biztonsági Tanácsának és a G7-nek is, továbbá jelentős üzleti és gazdasági lehetőségek állnak rendelkezésére az egész világon. A kapcsolat erősítése az EU tagországokkal továbbra is prioritása az Egyesült Királyságnak, de nyitottnak kell lennie az új lehetőségekre is, mint a globális rendszer egy független állama.  Azzal zárta beszédét, hogy köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, amiért ilyen nehéz időkben támogatását fejezte ki Nagy-Britannia felé, és amiért hisz az Egyesült Királyság európai unión kívüli sikerében.


A felszólalásokat követően a résztvevők a többsebességű Európa, a közös védelmi politika és az EU kontextusában értelmezett szolidaritás kérdéseivel kapcsolatban folytattak beszélgetést. Abban mindannyian egyetértettek, hogy az EU-t sosem lehetett homogénnek nevezni, hiszen egyes tagállamok eurózóna tagok, egyesek a Schengeni övezet tagjai, illetve vannak, akik rendszeresen az opt-out mellett döntenek. Mind hangsúlyozták, hogy az EU-nak alkalmazkodnia kell az új kihívásokhoz, és annak megfelelően cselekednie is. A védelemmel és a biztonsággal kapcsolatban Lindsay felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy a NATO felelős a régió védelméért, és, hogy a migrációs válságot a gyökerénél kell megszüntetni, és megakadályozni az európai átterjedését.

Menü

Főoldal

Navigáció