Magyar-mongol „szomszédság” – A Keleti Nyitás hatása a magyar-mongol gazdasági kapcsolatokra

Publikálva: 2016. december 12.

2016. december 5-én a Külügyi és Külgazdasági Intézetben Zeneemyadar Batbayar, Mongólia budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete «Magyar-mongol „szomszédság” – A Keleti Nyitás hatása a magyar-mongol gazdasági kapcsolatokra» címmel tartott nyilvános előadást. Schőberl Márton nagykövet, az intézet főigazgatójának köszöntője után, Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára mondott nyitóbeszédet. A beszélgetés moderátora Fülöp Anna, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója volt.

Az esemény megnyitásaként, Schőberl Márton, a KKI főigazgatója köszöntötte a nagy számban megjelent, mintegy ötven fős hallgatóságot és elmondta, hogy a keleti nyitás közelebb hozta egymáshoz a két országot.

Csutora Zsolt, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára méltatta a „nagy múlttal, erős jelennel és még szebb jövővel” rendelkező Mongóliát. A helyettes-államtitkár úgy vélte, hogy a Mongóliával való gazdag kapcsolati örökség a magyar kormány keleti nyitásának egyik sikere lehet, hiszen a kétoldalú gazdasági, politikai, oktatási, kulturális és pénzügyi kapcsolatok szépen fejlődnek. Magyarország egyik célja, hogy élni kíván a belső-ázsiai térség által kínált gazdasági lehetőségekkel. 2015. május 29-én került sor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter jelenlétében az ulánbátori magyar nagykövetség ünnepélyes újra nyitására. 2016. januárjában Orbán Viktor miniszterelnök tett Ulánbátorban hivatalos látogatást. Csutora Zsolt bejelentette, hogy a magyar kormány a mongol diákok számára 100 férőhelyet kínáló Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogramot 200 főre bővíti ki. Az oktatási együttműködés szép hagyománya, hogy az 1990-es években több mint 400 mongol ösztöndíjas diák végzett tanulmányokat Magyarországon, köztük Batbayar nagykövet is.

Mongólia budapesti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete előadásában hangsúlyozta, hogy országa számára fontos a „szomszédokkal” való jó kapcsolat, mely főként közös kulturális és szellemi értékeken alapszik. Mongólia nemzeti jövedelmének túlnyomó hányadát a bányászat adja (arany, réz és szén exportálása révén). A bányászatban oly fontos rekultivációban magyar szaktudás segítségével sikeresen áttérhetnek olyan módszerekre, melyek előtérbe helyezik a környezetvédelmet és a fenntartható fejlődést. Nagy potenciált lát országa állattenyésztése (Mongólia 70 milliós állatállománnyal rendelkezik) és mezőgazdasága terén. Statisztikákkal bizonyította milyen fontos a turizmus fejlesztése a nemzeti jövedelem és országa ismertségének növelésében. Mongólia kormánya mostantól a diverzifikációra helyezi a hangsúlyt.

Batbayar nagykövet beszédét követően válaszolt a hallgatóság kérdéseire. A felszólalásokban elhangzott, hogy a magyar-mongol geológiai együttműködésnek komoly hagyománya van, akárcsak a vízgazdálkodási együttműködéseknek. A vízkutatás- és készletezés terén, egy szennyvíztisztító építésével a magyar szakemberek megbecsült munkát végeztek. Mongólia geopolitikai helyzetét - függetlenné válása óta - meghatározza Oroszország és Kína közötti elhelyezkedése. Mongólia „harmadik szomszéd” politikája által a legfőbb ázsiai, európai és észak-amerikai partnerekkel is keresi a szoros együttműködési lehetőségeket. A nagykövet kifejtette, hogy az új IMF megállapodás során igyekeznek olyan konstrukcióban megegyezni, ami nem hozza hátrányos helyzetbe az állami fejlesztési törekvéseket és a meglévő projekteket. A Songino-i Biokombinát rekonstrukcióját illetően megjegyezte, hogy sajnos nem elegendő a jelenlegi keretösszeg, de a projekt továbbra is kiemelt fontosságot élvez. Végül, a mongol nagykövet kiemelte a sport-, a kulturális- és vízügyi diplomácia előtérbe helyezését és a közös gyökerek keresésének, elismerésének és az utókor számára történő továbbadásának fontosságát.

Menü

Főoldal

Navigáció