Hogyan tovább, Románia? címmel rendztek kerekasztal-beszélgetést a KKI-ben

Publikálva: 2017. március 2.

A jelenlegi romániai belpolitikai válság fő tétje a korrupció elleni harcot végző polgári titkosszolgálat (SRI) és a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) feletti befolyás megszerzése. A román kormány hibázott, amikor nem számolt vele, hogy az emberek többsége elkötelezett a korrupcióellenes harc iránt A román-magyar kétoldalú kapcsolatokban lehet a közeljövőben közeledés, de sok múlik a külügyminiszter személyén is, aki javítani szeretné a kapcsolatokat, és az eddigi román irányvonalnál kritikusabbnak tűnik az EU-val szemben, Az RMDSZ jó választási eredménye ellenére kellemetlen helyzetbe került, mivel nincs rá szükség a parlamenti többséghez; akkor tud előrelépni, ha együtt tud működni a többséggel.

2017. február 24-én a Külügyi és Külgazdasági Intézetben kerekasztal-beszélgetésre került sor Hogyan tovább, Románia? címmel, melyben a résztvevők – a beszélgetés moderátora, Barabás T. János, az Intézet vezető kutatója, Pataky István, a Vásárhelyi Hírlap főszerkesztője és Illyés Gergely, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet kutatója - a jelenlegi román belpolitikai válságot és a közeljövő kilátásait tekintették át.  

Bevezetőjében Barabás T. János elmondta, hogy a beszélgetésnek külön aktualitást ad a román külügyminiszter néhány nap múlva esedékes látogatása, amely a román-magyar kapcsolatok fejlődését mutatja. Röviden vázolta a jelenlegi események hátterét is: a január közepén felálló szociáldemokrata-liberális demokrata kormány látszólag stabil pozícióját erősen megingatták a közelmúltbeli tüntetések, amelynek résztvevői nagyrészt a fiatalabb, városi, magasan képzett, inkább jobboldali beállítottságú választók közül kerültek ki, szemben a szociáldemokraták idősebb, vidéki, alacsonyabban képzett szavazóbázisával. A két politikai tábor két különböző társadalmi mentalitást is fed (nyugatos-patriarchális), a romániai társadalmi feszültségeknek ez utóbbi az alapmozgatója. A belpolitikai válság fő tétje a korrupció elleni harcot végző polgári titkosszolgálat (SRI) és a Nemzeti Korrupcióellenes Igazgatóság (DNA) feletti befolyás megszerzése. A politizálás azonban az utcáról egyre inkább a parlamentbe terelődik, nőnek a bérek, fizetések, így várhatóan fokozatosan visszaáll a társadalmi béke. Ugyanakkor Liviu Dragnea szociáldemokrata pártelnök ellen vádat emelt a DNA, így várhatóan a kormányzaton belül kiújul a hatalmi harc. Felhívta rá a figyelmet, hogy az új kormány külügyminiszter-jelöltje, Teodor Meleşcanu január közepi parlamenti meghallgatásán azt mondta, javítani szeretné a kapcsolatokat Magyarországgal, és a szavakat tettek követték, például újabb határátkelőhelyek nyitása révén. A szorosabb együttműködést az is indokolja, hogy a legtöbb területen közös érdekei vannak a két országnak, így például az EU regionális kiemelt finanszírozásának megőrzése kérdésében, vagy a gazdasági kapcsolatok erősítése terén (a MOL lassan a harmadik legnagyobb kőolajcég Romániában, az OTP rendkívül sikeres, romániai kis- és középvállalkozásokat támogató projektjét pedig a román állam is elismerte). Biztonságpolitikai téren is hasonló kihívásokkal néz szembe Magyarország és Románia, így fontos lenne a feladatmegosztás kialakítása, ami például a papíron létező közös békefenntartó dandárban és határ menti közös katasztrófa-elhárítási egységben ölthet testet. A két ország közötti politikai vitáknak mindig van valamilyen történelmi háttere, amelyen – más országok tapasztalatából okulva – felül lehetne emelkedni, ami természetesen nem könnyű, hiszen a mentalitások nem fognak gyorsan megváltozni, és a román nemzettudatba bele van építve a magyarellenesség. Az első lépésben a két ország vezetőinek kellene bizalmi kapcsolatot létrehozniuk. 

Pataky István a tüntetésekkel kapcsolatban elmondta, hogy példátlan módon már két héttel a beiktatás után óriási hitelvesztést szenvedett el a kormány, aminek oka, hogy a büntető törvénykönyv módosítását sürgősségi rendelettel próbálták keresztülvinni, ami óriási hiba volt, ugyanis nem számoltak vele, hogy a korrupció ügye kulcskérdés Romániában. Az emberek többsége elkötelezett a korrupcióellenes harc iránt, illetve különösen kényessé tette a kérdést, hogy a változtatásoknak köszönhetően Dragnea nem lett volna vádolható. Valószínűleg azok a fiatalok lehetnek a tiltakozások mögött, akik annak idején Klaus Iohannis elnök megválasztásához is hozzájárultak, és a Facebookon szerveződve megtalálták a módját, hogy beleszóljanak a politikába. A szociáldemokraták viszont nem számoltak vele, hogy ez a tömeg meg tud szerveződni, illetve hogy Iohannis elnök is aktivizálódik, ami szintén meggyengítette a pozíciójukat. A kormány másik tévedése az volt, hogy azt hitték, az erős pártelnökre épülő lengyel modell működni fog, azonban szavazóik nem jelentek meg tömegesen, hogy kiálljanak a kormány mellett, ami annak tudható be, hogy Liviu Dragnea pártelnök nem népszerű még a saját szavazóik körében sem. Sorin Grindeanu miniszterelnök, aki szintén nem nevezhető karizmatikus személyiségnek, gyakorlatilag már megbukott, de leváltásának időpontját nehéz megjósolni. A jövőben valószínűleg folytatódni fog az igazságszolgáltatás körüli vita, amit az is mutat, hogy már megindult a korrupcióellenes ügyészség lejáratása. Az intézmény ellen azt hozzák fel, hogy szorosan együttműködik a hírszerzéssel, esetleg titkos információgyűjtést is folytat. A szociáldemokrata párt és a jobbközép tábor közötti témában való éles vita minden bizonnyal folytatódni fog. A szociáldemokratáknak nehéz dolguk lesz, mivel a korrupcióellenes ügyészséget az egyik leghitelesebb intézménynek tartják az emberek, és az Európai Unió, illetve az USA is a Iohannis által képviselt korrupcióellenes vonalat támogatja. A román-magyar kétoldalú kapcsolatokban viszont lehet közeledés, ugyanis a szociáldemokraták szimpatizálnak az európai fősodor által célba vett országokkal, így Magyarországgal is. A külügyminiszter személye is fontos, aki az eddigi román irányvonalnál kritikusabbnak tűnik az EU-val szemben, viszont némileg visszafogottabbnak, mint Magyarország. Külügyi és nemzetbiztonsági körökben viszont általános vélemény, hogy Magyarország és Oroszország jó viszonya veszélyes lehet Romániára (ott lebeg a levegőben Erdély kérdése), sőt, akár Trump és Putyin jó kapcsolata is. Így Meleşcanu nagy támadásoknak lesz kitéve, ha az Orbán-kormányhoz közeledik.  

Illyés Gergely először a tüntetések társadalmi hátterét, majd az RMDSZ helyzetét elemezte. A nagyvárosi fiatalok, akiknek Iohannis is köszönheti győzelmét, aktivizálódtak, viszont akik most az utcán vannak, a parlamenti választásokon valószínűleg nem vettek részt. Megjelent egy új párt, a Mentsétek meg Romániát Unió amely mára a harmadik legnagyobb szereplő lett a belpolitikában, viszont elszívja a Nemzeti Liberális Párt szavazóbázisát, így ez ellenzék megosztott. A korrupcióellenes ügyészség az összes parlamenti pártot meggyanúsította már, így várható volt, hogy fellépnek ellene a túlkapások miatt, azonban a vonatkozó törvényt vállalhatatlan módon módosították, kiskapukat tettek bele, ami kiváltotta az említett réteg felháborodását. Dragnea szocialista vezető ellen felfüggesztett bírósági ítélet van érvényben, így elképzelhető, hogy az új vád miatt letöltendő börtönbüntetést kaphat, ami felveti a kérdést, hogy ki jöhet átvenni a helyét. Nem kizárható, hogy a kialakuló szituációból Grindeanu profitálhat. Az RMDSZ jó választási eredménye ellenére kellemetlen helyzetbe került, mivel nincs rá szükség a parlamenti többséghez; akkor tud előrelépni, ha együtt tud működni a többséggel. Így pillanatnyilag nem lehet válaszolni arra a kérdésre, hogy milyen szorosan működik együtt a kormánnyal, erre néhány hónap múlva lehet válasz. Egy kérdésre válaszolva kifejtette, hogy a romániai szervezetek közül senki sem gondolja aktuálisnak az autonómiát, és a tömegek részéről sincs támogatottsága az elképzelésnek. A felvetés rendszerint parlamenti bizottsági szinte megakad, és jelenleg a nemzetközi politikai változások is a destabilizációtól való félelem révén a román aggodalmakat erősítik, ami negatívan hat az autonómia esélyeire.

A régióátszervezéssel kapcsolatban úgy vélte, a magyar érdek szempontjából nem jó, ha a fejlesztési régiók közigazgatási hatáskört kapnak, a nemzetiségi határokat figyelembe véve ez a jelenlegi megyerendszernél csak rosszabb lehetne.


Menü

Főoldal

Navigáció