Bosznia-Hercegovina EU- és NATO-csatlakozása – regionális dimenzió címmel rendeztek előadást a KKI-ban

Publikálva: 2017. március 9.

A Külügyi és Külgazdasági Intézet ismét egy magas rangú vendéget látott vendégül a Nyugat-Balkánról. Josip Brkić, Bosznia-Hercegovina külügyminiszter-helyettese 2017. március 8-án látogatott el az Intézetbe, ahol „Bosznia-Hercegovina EU- és NATO-csatlakozása – regionális dimenzió”címmel tartott nyilvános előadást.

Az eseményt Schőberl Márton, a KKI igazgatója nyitotta meg, aki utalva a két héttel korábbi az „EU és a Nyugat-Balkán: bizalom és kontinuitás’ c. konferencián elhangzottakra ellentmondásosnak találta, hogy még mindig külön fel kell hívni a figyelmet arra: meg kell erősíteni az EU befolyását a Nyugat-Balkánon. Hozzátette, talán némi pozitív változás érzékelhető annak következtében, hogy egyre többen érzékelik az európai perspektíva hitelvesztésének negatív hatásait. Ezt alátámasztandó az igazgató idézte Federica Mogherininek, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szavait, miszerint „[…] az Európai Unió ajtaja valamennyi balkáni ország előtt nyitva áll. Ez nem a mi Uniónk „bővítése”, hanem egy „újraegyesítés” – mivel a Balkán Európa része.”. Kiemelte továbbá a NATO szerepét is a régióban, amely nagymértékben hozzájárul a térség stabilitásának és biztonságának fenntartásához, illetve elősegíti a demokratikus átalakulást.

Az igazgató nyitógondolatait követően Brkić külügyminiszter-helyettes elsőként Bosznia-Hercegovina és a térség európai perspektívájának elemzésére tért rá. Szerinte a 2003-as thesszaloniki agenda meghirdetése óta jelentősen átalakultak a nyugat-balkáni bővítés előtt álló kihívások. Míg korábban a kilencvenes évek háborúiból fakadó konfliktusokra lehetett fogni az európai integrációs folyamat lassúságát, mára sokkal összetettebb, sokszor az EU-n belül jelentkező akadályokról is be lehet számolni. Tisztában vannak azzal, hogy nem lehet szavazatokat nyerni a bővítés támogatásával, de hangsúlyozta, ha az EU nem kíván szerepet vállalni a térségben, akkor lesznek más partnerjelöltek, akik ki fogják használni az egy megnyíló teret. Ezért is volt lényeges, habár kicsit megkésett Federica Mogherini elmúlt heti nyugat-balkáni körútja.

A 2016-os év, ahogy azt Mogherini is aláhúzta, egy monumentális év volt a nyugat-balkáni országok uniós integrációjának tekintetében. 2016 februárjában Bosznia-Hercegovina átadta uniós tagfelvételi kérelmét, noha sokan győzködték, hogy ne tegye. A külügyminiszter-helyettes külön köszönetet mondott Magyarországnak, amiért folyamatosan kiáll Bosznia-Hercegovina és a térség többi országának uniós integrációja mellett. Azóta már megkapták az Európai Bizottságtól a kérdőívet, amelyet reményeik szerint legkésőbb június végéig megválaszolnak és visszaküldenek Brüsszelbe. Az ambiciózus reményük az, hogy már idén megerősítést kapnak a Bizottságtól és a Tanácstól.

Brkić röviden felvázolta a többi nyugat-balkáni ország helyzetét is, amelyek közül különösen Macedóniát emelte ki, amely esetében az európai perspektíva hitelvesztésének negatív következményei egyértelműen megmutatkoztak, és amelyek végső soron komoly belpolitikai krízishez is vezettek. Szerinte az EU nem lehet stabil és biztonságos a Nyugat-Balkán integrációja nélkül. Az integrációnak már eddig is számos pozitív hozadéka volt, kezdve Szerbia külpolitikai irányváltásától egészen a berlini folyamat által támogatott regionális együttműködés erősödéséig.

A NATO-hoz való közeledést illetően elmondta, hogy Bosznia-Hercegovinában továbbra sincs teljes körű társadalmi támogatottsága a NATO-tagságnak. Ezért is fókuszálnak a Tagsági Akciótervre (Membership Action Plan, röviden MAP), amelyet azonban valamennyi politikai szereplő számára elfogadható. A MAP-ot 2010-ben elfogadták, azonban annak életbe léptetését feltételekhez kötötte a NATO. Ezek többsége, mint pl. Bosznia-Hercegovina NATO-missziókban való szerepvállalása már teljesült, ezzel is demonstrálva, hogy az ország nem csak haszonélvezője az együttműködésnek. Ugyanakkor mind a mai napig nem sikerült maradéktalanul regisztrálni állami szinten valamennyi védelmi ingatlant, ami az utolsó feltétele a MAP elindulásának. A külügyminiszter-helyettes hangsúlyozta, hogy a regisztráció folyamatának lassúsága technikai okokra vezethető vissza, egyébként nincs akadálya, hogy állami szintről hozzáférjenek, és mindezt a NATO-szövetségesek felé is igyekeznek hangsúlyozni. Beszédét azzal zárta, hogy reméli, az EU-csatlakozási folyamatban várható újabb eredmények pozitív hatással lesznek a NATO-n belüli döntésekre is.

A beszédet követően számos kérdés merült fel a hallgatóság részéről is. Ezekre reagálva a külügyminiszter-helyettes többek között elmondta: Bosznia-Hercegovinában egyre komolyabb befektetésekkel jelenik meg Kína (pl. az energiaszektorban), de egyre nagyobb az érdeklődés az arab országok részéről is, különösen a turizmus területén. A Transzeurópai Közlekedési Hálózathoz kapcsolódó útépítési projektek kapcsán rámutatott arra, hogy az ország topográfiai adottságaiból fakadóan rendkívül drága a megvalósítás, ami miatt lassabban haladhat a folyamat. A bosznia-hercegovinai horvátok jogainak bővítésére vonatkozó kérdést állami képviselőként érdemben nem kommentálhatta, ugyanakkor hozzátette, hogy az ország jövője szempontjából a választási törvény módosítása sokkal nagyobb súllyal bír. Szó esett a külföldi harcosok kérdéséről is, amelynek kapcsán bemutatta azokat jogi és egyéb intézkedéseket, amelyeknek köszönhetően lényegében megszűntek a kiutazások a konfliktusos régiókba (elsősorban Szíriába), és amelyekkel elő kívánják segíteni a hazatérők integrációját is.

Az uniós kérdésekkel összefüggő koordinációs mechanizmus és a bizottsági kérdőív megválaszolásának várható nehézségei kapcsán hangsúlyozta, hogy kizárólag a mechanizmus révén érhető el kompromisszumos megoldás a belpolitikai szereplők között, minden más felülről ráerőltetett megoldás lenne, ami csak további konfliktusokat eredményezne. Koszovó függetlenségének elismerésének kérdésére reagálva elmondta, hogy az alapvetően egy belpolitikai kérdés, ami azonban nem érinti a más szinteken az együttműködést a két ország között. Végül szó esett a Főképviselői Iroda szerepéről is, amelynek kapcsán elmondta, hogy noha annak jelenléte szükséges, ahhoz, hogy komolyan vegyék a nemzetközi partnerek Bosznia-Hercegovinát, az Irodát egy idő után be kell zárni. A kérdésekben dús esemény végül abban a reményben zárult, hogy Federica Mogherini nyugat-balkáni útján elhangzott üzenetei valóban megvalósulnak, és újabb lendületet kap a bővítési folyamat.

Menü

Főoldal

Navigáció