A Külügyi és Külgazdasági Intézet a Miniszterelnökség Európai Unióért Felelős Államtitkársággal közös szervezésben rendezte meg a „Stronger Together – A Europe of Nation States?” elnevezésű konferenciát január 25-én, mely a „Stronger Together” nevet viselő, Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat második eseményeként szolgált.

A panel első felszólalója Sławomir Dębski, a Lengyel Külügyi Intézet (PISM) igazgatója volt, aki az Uniót érintő jelenlegi problémákkal kapcsolatban fejtette ki nézeteit. Dębski szerint az európai állampolgárok nem szeretnének a mostaninál mélyebb vagy szorosabb, sem egy többsebességes Európát látni. Mindössze egy sokkal jobb, hatékonyabb Európára van szükségük, mely képes a szükségleteik kielégítése. Az igazgató kitért arra is, hogy a jelenlegi rendszerben nehéz változásokat elérni, hiszen az elszámoltathatóság a nemzeti parlamentekhez köthető, nem pedig az európai intézményekhez. Amíg a demokratikus elszámoltathatóság nem köthető egyenesen az uniós intézményekhez, addig az intézmények és a nemzeti parlamentek közötti feszültséget nem lehet feloldani.

Martin Michelot, az Europeum Institute for European Policy (EUROPEUM) igazgató-helyettese a cseh és francia álláspontot mutatta be a konferencia központi témáját képező, “nemzetállamok Európája” elképzeléssel kapcsolatban. Michelot amellett érvelt, hogy a “nemzetállamok Európája” nem jelenti feltétlenül az európai építkezés folyamatának a végét. Ezt követően kifejtette a cseh álláspontot a témával kapcsolatban, mely szerint nagyobb rugalmasságra lenne szükség az uniós döntéshozatali mechanizmusokban. Csehország és a többi Visegrádi Négyek (V4) országainak kapcsolatáról úgy nyilatkozott, hogy a csoportosulás negatív megítélése miatt Csehország esetleg más regionális együttműködési formát is választhat, elsősorban Németországgal és Ausztriával. Továbbá kiemelte, hogy a V4-ek számára több kérdés is különös fontossággal bír egy ilyen Európában: Vajon a nemzetállamok Európájában a visegrádi álláspontok könnyebben lesznek érvényesíthetőek? Tudnak-e a V4-ek más tagállamokkal vagy koalíciókkal együttműködni? Michelot arra is kitért, hogy az “oszd meg és uralkodj” mentalitás kezd eluralkodni a gazdasági és biztonsági kérdéseket illetően, így a tagállamoknak nehéz konszenzust elérni egymással.


Michelot a francia állásponttal kapcsolatban elmondta, hogy Francois Fillon esetleges megválasztásával Németország kisebbségbe kerülne “az európai mainstream” meghatározásában, hiszen Fillon is a „nemzetállamok Európáját” tekinti a jövőnek, melyben több hangsúlyt kaphatna a szubszidiaritás elve. A kutató szerint függetlenül attól, hogy ki nyeri a 2017-es francia elnökválasztást, Franciaország a befelé fordulást fogja választani, így az ország fontos dominója lehet a „nemzetállamok Európájának” létrehozásában.

Végezetül Eleonora Poli, az olasz Külügyi Intézet kutatója mutatta be saját szemszögéből Olaszország álláspontját a jelenlegi migrációs válsággal kapcsolatban. Poli szerint az Európai Uniónak több krízissel kell megküzdenie egyszerre, melyek közül talán a migrációs válság számít a legnagyobbnak. A kutató ismertette nézeteit az olasz kormány és az olasz állampolgárok közötti ellentétről is. Míg az olasz kormány mélyebb integrációt szeretne, addig az állampolgárok többsége negatív megítéléssel van az integrációról és úgy érzi, hogy az Unió nem működik elég hatékonyan. A migrációs válságot illetően úgy vélte, hogy Olaszország számára a gazdasági migránsok okoznak inkább problémát, nem a menedékkérők. Mivel Olaszország tradicionálisan nem célország, mint Németország, az Egyesült Királyság vagy Franciaország, ezért problémát okoz az olaszoknak a válság kezelése, melyet a jól működő integrációs modellek hiánya még inkább tetőz.